Balint Vujkov Napok

     A vajdasági horvát irodalom nagyjainak munkásságát bemutató programok jegyében kerültek megrendezésre a sorrendben XI. Balint Vujkov Napok, a horvát könyv és nyelv ünnepeként számontartott rendezvénysorozat. A kulturális esemény október 18-án és 19-én tartották a Horvát Olvasókör szervezésében, a Városi Könyvtár társszervezésében és a Vajdasági Horvátok Kulturális Intézetének támogatásával.

     A XI. Balint Vujkov Napok ezúttal a Néköltészet az iskolában című diákoknak készült programot, tudományos tanácskozást, multimediális estet, irodalmi estet, új kiadványok bemutatóját és kísérő rendezvényként, két kiállítást ölelt fel, valamint sor került Balint Vujkov mellszobrának megkoszorúzására is.

     A Balint Vujkov Napok szervezőbizottsága a vajdasági horvátok legjelentősebb rendezényét rendkívül eredményesnek ítélte, hiszen a különböző célközönség számára készült programok maradéktalanul megvalósultak.

A tudományos tanácskozás témája, a horvát irodalom jelentős egyéniségeinek jubileuma jegyében zajlott. A 18 felszólaló Horvátországból, Ausztriából, Magyarországról és Vajdaságból érkezett. A tanácskozáson részt vettek fiatal kutatók is, és ezáltal a Duna melléki horvátok irodalmi örökségének tanulmányozásában biztosított a kontinuitás. A tanácskozást végig követték a horvát nyelvű tagozatra járó gimnazisták is.

     Az idei rendezvény a vajdasági horvát irodalom jelentős alkotóinak évfordulói jegyében zajlott. Ante Evetović Miroljub költő, pap születésének 150. évfordulójáról, Ante Jakšić irodalmár születésének 100. évfordulójáról, Ivan Kujundžić bibliográfus, pap, irodalmár születésének 100. évfordulójáról, és Balint Vujkov irodalmár születésének 100. évfordulójáról emlékeztek meg.

     A tanácskozáson a péterváradi Stanislav Prepreka író, zeneszerző, orgonista és könyvtáros halálának 30. évfordulójára emlékezve bemutatták életét és munkásságát.

     A kor ideológiája sajnos komolyan befolyásolta az említett szerzők munkásságát, hiszen alkotásaik a nagyközönség számára ismeretlenek és szakmailag feldolgozatlanok maradtak. Az irodalomtörténészek feladata, hogy a szakmai szempontokat figyelembe vételével összegezzék az alkotók életművét. A tanácskozás anyagának gyűjteményes kiadása két megtartott tanácskozás után várható.

     A tudományos tanácskozás résztvevői Szabadkáról Marina Balažev (A vitalizmus jegyei Jakšić első verseiben), Vladan Čutura, Szabadka (A romantika poétikája Ante Evetović Miroljub költészetében), Nevena Mlinko, Szabadka (Ivan Kujundžić Deran sočima és Ante Jakšić Povratak u dijetinjstvo című gyermekek számára írt elbeszélései), Zvonimir Pelajić, Plavno (Sokác elemek Ante Jakšić lírájában), Mila MarkovŠpanović, Sremska Mitrovica (A szerémségi emberről Balint Vujkov elbeszéléseiben Baća-Šmrkina mlada, Kvočka nadojila piliće, Kad bi se sve vode pretvorile u vino, Bog je reko...), Vojislav Sekelj, Szabadka (A sárkány motívum Balint Vujkov Zmaj i pudar című elbeszélésben), Milovan Miković, Szabadka (Balint Vujkov a goblinok, trollok, orkok és hobbitok világában), Katarina Čeliković, Szabadka (Balint Vujkov népmeséinek bibliográfiai feldolgozása – kihívás és megoldás), Stevan Mačković, Szabadka (A XX. század 20-as és 30-as éveinek társadalmi háttere Szabadkán), Ernest Barić, Pécs (Balint Vujkov Magyarország és Dráva mentén gyűjtött elbeszéléseinek nyelvezete), Stjepan Blažetin, Pécs (Pécs környéki népi epika Balint Vujkov Zlatni prag című könyvében), Robert Hajszan, Pinkovac (Gradišćei történetek Balint Vujkov gyűjtésében), Bernadica Ivanković, Szabadka (Szerkesztői eljárások Balint Vujkov népmeséinek megjelentetése során), RužicaPšihistal – Tatjana Ileš, Eszék (Fontos, hogy a történet folytatódjon: a népi és népszerű kultúráról), Silvestar Balić, Pécs (A horvát népi epika gyűjteményei Magyarországon), Sanja Vulić, Zagreb (Ante Jakšić munkásságának értelmezéséről), Tomislav Žigmanov, Szabadka (Kujundžić, Jakšić és Vujkov irodalmi munkásságának és életének ideológiai és sors meghatározottsága), Davor Bašić Palković, Szabadka (Az elmúlt év könyvtermésének bemutatása).

 

     Komoly sikerként könyvelhető el a Balint Vujkov népmeséit tartalmazó két kötet megjelentetése a Vajdasági Horvát Művelődési Intézet és a Hrvatska riječ kiadásában, melyet Bernadica Ivanković rendezett sajtó alá. A Gradišćei történetek kiadója az osztrák Pannon Intézet, mely dr. Robert Hajszan gondozásában jelent meg. A harmadik kiadvány Josip DumendžićMeštra gyermekverseit tartalmazza, melyet a Horvát olvasókör adott ki és a Népköltészet az iskolában című program keretében került bemutatásra.

 

     A Népköltészet az iskolában című programban mintegy négyszáz horvát nyelvű tagozaton tanuló diák vett részt a Bunjevačko kolo Horvát Művelődési Központban.

     Ez alkalommal mutatták be Josip DumendžićMeštra, Čudan ovaj bili svit című könyvét, amely kötetből minden iskolai könyvtár kapott ajándékba.

     Az előző évekhez hasonlóan az idén is bemutatták azokat az előadásokat, amelyek Balint Vujkov meséi alapján készültek. A kisboszniai Bambi óvodások a Najveći lopovmeđu zvirima című mesét vitték színre. Marija Skenderović ónónő rendezésében. A Ko je propio jorgan pokriva se šeširom című mesét az Ivan Milutinovic Általános Iskola diákjai állították színpadra. A darab színrevitelében Danijela Romić, Biljana Vojnić Hajduk és Sanja Dulić tanítónők segítkeztek.

     Az október 18-án megtartott irodalmi esten Balint Vujkov elbeszéléseit tartalmazó két új könyvet mutatták be. Az egyik a Gradišćanske povidajke, amelyet Robert Hajszan méltatott, a másik pedig a Šta u oca to u dice című, amelyet a szervezők rendkívül jelentősnek ítéltek meg a horvát nyelvű népmesék megjelentetése és megismertetése szempontjából.

     A Városi Könyvtárban kiállítás nyílt Ante Evetović Miroljub, Ante Jakšić, Ivan Kujundžić és Balint Vujkov könyveiből a róluk készült fényképekből.

     A katalógusteremben az elmúlt egy év során megjelent horvát nyelvű könyveket tették közzé.

     Az Életmű-díjat Milovan Miković kapta irodalmi munkásságáért. Első alkalommal osztották ki a VajdaságiHorvát Művelődési Intézet a 2011-es év legjobb könyve-díjat, amely Emerik Pavić nevét viseli.

Az 2011-es év legjobb könyve, Vojislav Sekelj Kako se branilo dostojanstvo című műve.

     A koszorúzáson részt vettek a Horvát Olvasókör, a Vajdasági Horvátok Művelődési Intézete, a szabadkai Városi Könyvtár, a Horvát Nemzeti Tanács és Horvátország szabadkai Főkonzulátusának képviselői.

     A rendezvény szervezője a Horvát Olvasókör, társszervező a szabadkai Városi Könyvtár, logisztikai támogató a Vajdasági Horvát Művelődési Intézet. Anyagi támogatást nyújtott Szabadka Város, a Tartományi Oktatási Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság, Szerbia Művelődési Minisztériuma, valamint várható Horvátország külügyi és Európai ügyekkel foglalkozó Minisztériumának támogatása a belgrádi Horvát Nagykövetség közvetítésével.