Kosztolányi Dezső Irodalmi Napok

Megtartották a Kosztolányi Napokat

Kosztolányi-talány

Idén 4. alkalommal szervezték meg Kosztolányi-talány elnevezésű vetélkedőt 2014. március 27-én a Kosztolányi Napok keretein belül. A szervezőbizottság döntésének értelmében az eddig Szabadka utcáin Kosztolányi nyomát kutató diákok a vita és érvelés kategóriájában mutathatták be tudományukat és felkészültségüket.

A verseny a Nero, a véres költő című Kosztolányi-kötet köré épült. Hat csapat vállalta a megmérettetést, Szabadkáról a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnzázium (Molnár Csongor, Budai Ágota, Csőke Márk, Korhecz Dalma), a Svetozar Markovic Gimnázium (Bárány Emma, Csüllög Krisztina,Tikvicki Dóra, Salling Melissza), a Bosa Milicevic Közgazdasági Középiskola (Bártol Brigitta, Béres Szinita, Kószó Tünde és Mulic Beáta) és az Egészségügyi Középiskola (Makai Kitty, Hovanyec Judit, Hegedűs Teodóra, Lányi Nicolette) és a topolyai Dositej Obradovic Gimnázium és Közgazdasági Középiskola diákjai (Brindza Ágnes, Klebecsko Patrícia, Kovács Adrienn, Bábi Orsolya, a másik csapat: Balassa Virág, Miklós Adél, Király Attila és Bika Gabriella).

Mint minden évben, idén is a Facebook-oldalon tartották a kapcsolatot a vetélkedő szervezői és a résztvevők. A csapatok otthoni feladatot is kaptak, képregény formájában kellett lerajzolniuk, bemutatniuk a regényt, vagy annak egy fejezetét. A verseny vitával kezdődött, a csapatoknak a regény történelmi vagy áltörténelmi volta mellett kellett érvelniük, meggyőzniük a többieket. Basity Gréta játékvezető segítségével. A forduló második tétele a címszereplő művész és politikus oldalát hozta előtérbe, s a diákok erről fejtették ki véleményüket.

A folytatásban verselemzés következett , a csapatok húztak egy-egy verset, amelyet élőszóban kellett elemezni. A versek a világháború végén íródtak, s Kosztolányi és a háború/ békekötés/szülőföld elvesztése kapcsolatot kellett előtérbe helyezni.

Ezután szintén érvelés következett, melynek témája a Kosztolányi-kultusz volt, mi az, ami életben tartja, van-e jövője, ismerik-e városunk szülöttét. Érdekes érveléseket hallhattunk, amelyben kifejtették, ez a vetélkedő is része a kultusznak, s segít megismerni Kosztolányit. A versenyből nem maradhatott kia játék sem, Kosztolányi Ideges rímek című versének szavait kellett pótolniuk a csapatoknak, egy új verset létrehozva ezzel.

A Kosztolányi-talány végén idézetek és képek következtek, a húzott idézeteket kellett képekkel párosítaniuk, s megmagyarázniuk, szerntük miért illenek össze. A Hózsa Éva, Raffai Judit, Mihályi Katalin, Hicsik Dóra és Virág Gábort összetételű zsüri döntése értelmében az első helyezett csapat a szabadkai Kosztolányi gimnázium csapata lett: Molnár Csongor Budai Ágota, Csőke Márk, Korhecz Dalma. Másodikok lettek a Svetozar Markovic gimnázium tanulói: Bárány Emma, Csüllög Krisztina,Tikvicki Dóra, Salling Melissza. Őket a Bosa Milicevic Közgazdasági Középiskola csapata követi: Bártol Brigitta, Béres Szinita, Kószó Tünde és Mulic Beáta.

A többiek sem tértek azonban haza üres kézzel, a könyvcsomagok mellett mindenki megkapta Kosztolányi Nero, a véres költő című regényének kritikai kiadását is.

Szombaton, 2014. március 29-én a Kosztolányi Napok keretében az olvasóteremben tudományos tanácskozást rendeztek, melynek megnyitóján Virág Gábor író, a Forum Kiadóház igazgatója, a Kosztolányi Napok szervezőbizottságának a tagja, Dragan Rokvić, a Szabadkai Városi Könyvtár igazgatója és Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondtak köszöntőt. Korhecz Tamás beszédében kiemelte a beszédkultúra ápolásának a fontosságát, amely az ún. „cyber világban” háttérbe szorult, s kiemelte a Kosztolányi-talány vetélkedő fontosságát, amely cáfolta azt, hogy a fiatalok nem tudják kifejezni önmagukat. A Kosztolányi hagyomány ápolása az anyanyelv tisztaságáért vívott küzdelem része, amelyet Kosztolányi mindenek fölé helyezett.

A tudományos tanácskozás a Kosztolányi kritikai kiadás-sorozat témájára épült.

Szegedy-Maszák MihályKosztolányi műveinek nyugat-európai és amerikai fogadtatásáról beszélt, Veres András A Kosztolányi-recepció a kritikai kiadás elkészült kötetei tükrében címmel tartott előadást. Bengi László előadásának címe Az elvárás alakíthatósága – a kortárs-lét problémája

Józan Ildikó:„A nyomtatott betű a rontó lidércük”. Kézirat, másolat, szövegkiadás címmel Kosztolányi Dezső levelezéséről,Sárközi Éva a Négy fal között kiadástörténetéről és fogadtatásáról tartott előadást.

A tanácskozást követően a résztvevők koszorút helyeztekel Kosztolányi Dezső újonnan felavatott szobrára és a mellszobrára.

Fotó Galéria