Könyvajánló

Miguel de Cervantes:
Don Quijote

475 évvel ezelőtt született Cervantes sponyol költő, Az elmés és nemes Don Quijote de la Mancha szerzője.

Cervantes könyve a kor divatos lovagregényeinek paródiája. Átfogó képet nyújt a XVI. századvég, a XVII. századelő spanyol társadalmáról. A szatíra szemüvegén keresztül mutatja be és teszi nevetségessé az élet alkonyához közeledő feudális lovagvilágot.

Miguel de Cervantes Saavedra 1547. szeptember 29-én született Madrid közelében. Apja hányatott életű orvos (felcser), aki családjával állandóan úton volt, fia ezért csak rendszertelen képzésben részesült. Madridban egy humanista iskolához csapódott, majd Itáliába utazott, ahol átfogó műveltségre tett szert.

1570-ben beállt a hadseregbe. A török tengeri terjeszkedést megállító lepantói csatában három lőtt sebet szerzett, egy örökre lebénította bal kezét. A csatára haláláig rendkívül büszkén emlékezett vissza, ezt tartotta élete legszebb napjának.
1573-ban a tuniszi hadjárat után hazafelé tartva kalózok fogságába esett. Öt évnyi raboskodás és négy szökési kísérlet után sikerült csak nyomorgó családjának a váltságdíjat kifizetnie érte. Hazatérve kisebb hivatali megbízásokat vállalt. Komédiákat és egy bukolikus pásztorregényt írt (La Galatea). Műveiből nem tudott megélni, azért adóbehajtói és könyvelői állást vállalt, de pontatlan elszámolásai miatt kétszer börtönbe került, bankja csődbe ment.

1605-ben írta meg a Don Quijote című regényét. A “Búsképű lovag” története páratlan sikert aratott, Cervantes haláláig tizenhat kiadást ért meg. A két főszereplő: Don Quijote, a temérdek lovagregény olvasásától meghibbant vidéki hidalgó és fegyverhordozója, Sancho Panza azóta egyetemes szimbólummá növekedett. A lovagregényeket és pikareszkeket fricskázó alkotás hatása felmérhetetlen az irodalomban,a filmművészetben, a zenében és a képzőművészetben, a témának számtalan feldolgozása született.